Éppen kilencven éve, 1918. november 11-én (a tizenegyedik hónap tizenegyedik napjának tizenegyedik órájában) írta alá Németország azt a fegyverszünetet, amely gyakorlatilag véget vetett a több mint négy éves háborúnak. Az Osztrák-Magyar Monarchia már harmadikán megkötötte hasonló megállapodását az olaszokkal a másik fronton. A korabeli (mára azonban az ismeretlenség ködébe vesző) versekkel a központi hatalmak hősi áldozataira emlékezünk, az elesett német, osztrák-magyar, török és bolgár katonákra.

Emlékezés a hősökre

Kép az utcáról

Sötét az est. Kopott köpenyben
Megy egy öreg népfölkelő -
Balról újdonsült, ifjú hadnagy
Kardját hetykén csörtetve jő.
Népfölkelőnk ránéz a tisztre,
Büszkén pillant feléje ez -
S a vén harcos emeli balját
Kopott sapkája szélihez.

"Jobb kézzel szoktak szalutálni!" -
Kiált a tiszt, s haragra gyúl.
"De jobbomat én elvesztettem
Az Isonzónál, hadnagy úr…"
… Csend lesz. A hadnagy arca sápad,
Majd szégyen pírja üli meg -
S a fényes tiszt - emelve jobbját -
A kopott hősnek - tiszteleg.

Szász Károly

E helyről követett el Gavrilo Princip merényletet Ferenc Ferdinánd, az osztrák-magyar trónörökös és felesége ellen 1914. június 28-án.

Sa ovog mjesta 28. Juna 1914 godine Gavrilo Princip je izvršio atentat na austrougarskog prestolonasljednika Franca Ferdinanda i njegovu suprugu Sofiju.

From this place on 28. June 1914 Gavrilo Princip assassinated the heir to the Austro-Hungarian throne Franz Ferdinand and his wife Sofia.

Minden itt kezdődött, egy forró nyári napon Szarajevóban... a merénylettel. - És kilencven éve ért véget a hűvös őszi compiégne-i erdőben.

Kulturális népirtás Tibetben

Néhány hete értesülhettünk arról, hogy a dalai láma feladta annak reményét, hogy a Kínával folytatott megbeszéléseken számottevő eredményt harcoljon ki. A négy évtizede számüzetésben élő vezető korábban a szélesebb tibeti autonómia ügyéért szólalt fel. Havasi Gyöngyvér tanulmánya a dalai láma politikai szerepét foglalja össze, valamint napjaink eseményeivel pedig részleteiben is foglalkozik. A pekingi olimpiai játékokat övező érdeklődés a tibeti kérdésre is ráirányította a világ figyelmét. Az itt elérhető írás választ keres a Tibet jövőjével kapcsolatos találgatásokra.

Idézet a tanulmányból:

"Nem szabad elfeledkezni arról, hogy nemcsak a világ egyik legtiszteletreméltóbb vallási vezetője, hanem egyben népe királya és vezetője is egyben, amely tisztség csaknem ugyanolyan kötelességeket ró rá, mint az egyházi rangja. Minden bizonnyal őrlődött a buddhista vallás legfontosabb alaptétele, az élet védelme, valamint a népe szabadsága elérése érdekében elengedhetetlenül szükséges erőteljes politikai fellépés, illetve akciók között, amelyekről már akkor is sejthető volt, hogy az emberéletekbe fog kerülni. Ez a lépés elkerülhetetlen és szükségszerű volt, hiszen óriási stratégiai baklövés lett volna, ha a függetlenségéért küzdő megszállt nép nem használja ki ezt a kiváló alkalmat arra, hogy a világ számára egyértelművé tegye, hogy nem kér a kínaiak népi demokráciájából."

A dalai láma politikai szerepe

Megjegyzés: az oldal készítője elkhatárolódik - mint ahogy e blog szellemisége is eltér - a napjainkban, főként baloldali gyökerű civil szervezetektől és a hozzájuk kapcsolódó akcióktól. A szabad Tibetért mozgalom ugyanis csupán korunk egyik baloldali divatjelensége. Ezért nem kívánjuk jelenleg e sorok között sem népszerűsíteni sem egyéb célból tárgyalni e mozgalom hátterét. Visszatetszést keltenek és  ugyanakkor következetlenek ugyanis a különböző békemozgalmak nagy ernyője alá sorolt, a tibeti nép mindennapos szenvedéséért csak szavakban és elvi állásfoglalásokban kiálló csoportosulások. Nem fér meg (nem férhet meg) együtt - az e csoportokon belül gyakran felbukkanó - a kommunizmus rémtetteiért felelős személyek (mint például Ernesto "Che" Guevara) iránti vak rajongás és az ugyanolyan kegyetlen kínai kommunista elnyomást elítélő szándék.

Tiborc menete

Dr. Drábik János jogász, a müncheni egyetem tudományos kutatója és a Szabad Európa Rádió nyugdíjas programszerkesztője tartott előadást az ifjabb Hegedűs Lóránt vezette Hazafias Magyarok Szövetsége (HAMASZ) által szervezett demonstráción 2008. november 6-án a Magyar Nemzeti Bank és az OTP bank közötti téren Budapesten. A megmozdulás az újabb kormányzati hitelvállalás elleni tiltakozásként szerveződött, mintegy kétszáz résztvevővel. A felszólalók volt többek között Dr. Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselőjelöltje is.

Azt est főszónoka kifejtette, hogy miért helytelen az újabb nemzetközi kölcsön felvétele és a kamatrabszolgaság valamint az államadósság rossz kezelése ellen is felemelte szavát.

A demonstrációt indokolatlanul túlzott, erős rendőri jelenlét "biztosította": a helyszínt kordonokkal zárták körbe, de kordon húzódott a Magyar Televízió székháza előtt is. A közeli Zoltán utcában pedig több mikrobuszban is rohamrendőrök várakoztak.

A beszéd első része:

Második rész:

Harmadik rész:

>

Üzenet Simon Peresznek, Izrael elnökének, a HAMASZ-tól 

A Hazafias Magyarok Szövetsége (HAMASZ) által kiadott üzenetet (valójában inkább pedig a Simon Peresznek szóló választ) különösen ajánlom Kende Péter és elvbarátai figyelmébe. Ez a néhány sor ugyanis felelősen gondolkodó magyar patrióták jogos önvédelmi akaratának összegzése. Az izraeli elnök 2007. október 10-én tartott beszédében a magyar államrend megsértésére irányuló kijelentést tett, amikor is az izraeli tőke erősségére és világszerte jelenlévő uralmára utalva példaként említette Magyarország felvásárlását is. Minderre legmegfelelőbben a keletkezésének időszakában eredetileg az egyszerűbb gondolkodású embereknek szóló viszonylag közérthetőbb felszólítás lehet a válasz (csupán azért, hogy Simon Peresz és barátai is megértsék): "Foglalod a kurvanyádat, de nem ám a mi hazánkat!"

Megjegyzés: a képen olvasható, Petőfi Sándortól származó verssor az aktuális jelentéstartalom miatt került ide. Az oldal tartalma és szellemisége természetesen eltér a monarchiaellenes költő felfogásától.

A kép nagyobb méretben

Pénzügyi válság régen és ma

Milyen megoldás született harminc éve az olajválságra?

 

 

A napjaink gazdasági hanyatlásához kapcsolódó megszorításokat és állami intézkedéseket érdemes összevetni  a negyedik arab-izraeli háborút követő olajválság okozta eseményekkel.

A letölthető tanulmány nem csak a közel-keleti szembenállás okaival foglalkozik, hanem röviden feltárja az említett térség XX. századi eseményeit, valamint részletesebben elemzi az 1970-es évek energiahiányára válaszként született technikai-technológiai váltást is. Az olajválság vélt előidézőivel kapcsolatban megjelennek Drábik János gondolatai, Ernst F. Schumacher véleménye pedig a válságkezeléssel szemben lehetnek mérvadóak még manapság is.

  

Az arab-izraeli konfliktus következményei