Éppen kilencven éve, 1918. november 11-én (a tizenegyedik hónap tizenegyedik napjának tizenegyedik órájában) írta alá Németország azt a fegyverszünetet, amely gyakorlatilag véget vetett a több mint négy éves háborúnak. Az Osztrák-Magyar Monarchia már harmadikán megkötötte hasonló megállapodását az olaszokkal a másik fronton. A korabeli (mára azonban az ismeretlenség ködébe vesző) versekkel a központi hatalmak hősi áldozataira emlékezünk, az elesett német, osztrák-magyar, török és bolgár katonákra.
Kép az utcáról
Sötét az est. Kopott köpenyben
Megy egy öreg népfölkelő -
Balról újdonsült, ifjú hadnagy
Kardját hetykén csörtetve jő.
Népfölkelőnk ránéz a tisztre,
Büszkén pillant feléje ez -
S a vén harcos emeli balját
Kopott sapkája szélihez.
"Jobb kézzel szoktak szalutálni!" -
Kiált a tiszt, s haragra gyúl.
"De jobbomat én elvesztettem
Az Isonzónál, hadnagy úr…"
… Csend lesz. A hadnagy arca sápad,
Majd szégyen pírja üli meg -
S a fényes tiszt - emelve jobbját -
A kopott hősnek - tiszteleg.
Szász Károly
E helyről követett el Gavrilo Princip merényletet Ferenc Ferdinánd, az osztrák-magyar trónörökös és felesége ellen 1914. június 28-án.
Sa ovog mjesta 28. Juna 1914 godine Gavrilo Princip je izvršio atentat na austrougarskog prestolonasljednika Franca Ferdinanda i njegovu suprugu Sofiju.
From this place on 28. June 1914 Gavrilo Princip assassinated the heir to the Austro-Hungarian throne Franz Ferdinand and his wife Sofia.
Minden itt kezdődött, egy forró nyári napon Szarajevóban... a merénylettel. - És kilencven éve ért véget a hűvös őszi compiégne-i erdőben.
