Kulturális népirtás Tibetben
Néhány hete értesülhettünk arról, hogy a dalai láma feladta annak reményét, hogy a Kínával folytatott megbeszéléseken számottevő eredményt harcoljon ki. A négy évtizede számüzetésben élő vezető korábban a szélesebb tibeti autonómia ügyéért szólalt fel. Havasi Gyöngyvér tanulmánya a dalai láma politikai szerepét foglalja össze, valamint napjaink eseményeivel pedig részleteiben is foglalkozik. A pekingi olimpiai játékokat övező érdeklődés a tibeti kérdésre is ráirányította a világ figyelmét. Az itt elérhető írás választ keres a Tibet jövőjével kapcsolatos találgatásokra.
Idézet a tanulmányból:
"Nem szabad elfeledkezni arról, hogy nemcsak a világ egyik legtiszteletreméltóbb vallási vezetője, hanem egyben népe királya és vezetője is egyben, amely tisztség csaknem ugyanolyan kötelességeket ró rá, mint az egyházi
A dalai láma politikai szerepe
Megjegyzés: az oldal készítője elkhatárolódik - mint ahogy e blog szellemisége is eltér - a napjainkban, főként baloldali gyökerű civil szervezetektől és a hozzájuk kapcsolódó akcióktól. A szabad Tibetért mozgalom ugyanis csupán korunk egyik baloldali divatjelensége. Ezért nem kívánjuk jelenleg e sorok között sem népszerűsíteni sem egyéb célból tárgyalni e mozgalom hátterét. Visszatetszést keltenek és ugyanakkor következetlenek ugyanis a különböző békemozgalmak nagy ernyője alá sorolt, a tibeti nép mindennapos szenvedéséért csak szavakban és elvi állásfoglalásokban kiálló csoportosulások. Nem fér meg (nem férhet meg) együtt - az e csoportokon belül gyakran felbukkanó - a kommunizmus rémtetteiért felelős személyek (mint például Ernesto "Che" Guevara) iránti vak rajongás és az ugyanolyan kegyetlen kínai kommunista elnyomást elítélő szándék.