Egyre sürgetőbbé válik a világ monarchiáinak visszaállítása és minél kifejezettebb megőrzésük. Hiszen minden nemzet büszke lehet történelmi királyságára, az alattvalók pedig a monarchia intézményrendszerére, amely a hatalmi ágak közötti egyensúlyért és az állampolgárok védelméért felelős. A monarchiák vezetői hosszú történelmi országirányításnak köszönhetően hatalmas gyakorlati tapasztalatot halmoztak fel, megelőzve a demokráciát. Mindez pedig jóval a köztársaságok térnyerése előtt történt.

Monarchiák a világban

Történelem

A monarchia az egyik legrégebbi kormányforma, amely a törzsi hierarchiából ered. Hosszú évszázadokon keresztül határozta meg minden ország történelmét, s ez idő alatt az intézményrendszer maga is változáson ment keresztül. Az 1800-as évektől kezdve a legtöbb monarchiát eltörölték, s a mára megmaradtak többsége pedig alkotmányos monarchia. A mai monarchiák közül csak néhány ország abszolút monarchia: Brunei, Omán, Katar, Szaúd-Arábia, Szváziföld és a Vatikán. Az uralkodó meghatározott hatalmat képvisel még Jordániában és Marokkóban is. A legújabban Nepálban törölték el a monarchiát, amikor is az ázsiai ország 2008-ban köztársaság lett.

Afrika

A fáraók három évezreden keresztül uralták Egyiptomot, (Kr. e. kb 3150-től Kr. e. 31-ig), mígnem a Római Birodalom elfoglalta a területet. Ugyanebben az időben számos királyság létezett a közeli Núbiában. Az Afrika szarván elterülő Aksumita Birodalmat (Kr. e. IV.-I. század) és a későbbi Etiópiai Birodalmat (1270-1974) is különböző uralkodók vezették. Hailé Szelassziét, az utolsó etióp császárt államcsínnyel mozdították el hatalmából. A Kanem Birodalom (700-1376) Közép-Afrikában volt virágzó állam. Királyságok - mint például a Kongói Királyság (1400-1914) - Dél-Afrikában voltak jelen. Az erőskezű afrikai uralkodó közé tartozott a benini oba, aki Benin Birodalmat irányította. Az oba (akinek az Oyo régióban Oyo Alaafin volt a címe, s a helyi joruba nyelven királyt vagy uralkodót jelent) egy időben a nagyhírű Joruba Oyo birodalmat vezette. Az igbó származású Opobo Jaja uralkodása alatt Opobo egy kis, ámbár gazdag afrikai királysággá fejlődött, s az egyik legfontosabb pálmaolaj kereskedelmi központtá alakult. Az Afrika meghódításáért folytatott küzdelemben az európaiak elfoglalták vagy megvásárolták az afrikai királyságokat, újakat alapítottak és Európai uralkodókat ültettek a trónra.

Európa

Az európai történelem során több tucat monarchia létezett, melyek közül a legtöbb ma már nem létezik. Néhány monarchia független országokra szakadt (Osztrák-Magyar-Monarchia), másokat pedig forradalmak söpörtek el (Az Orosz Birodalmat az 1917-es forradalom döntötte meg), míg akadnak olyanok is, amelyek egyetlen korona alatt egyesültek (például az aragoni és a kasztíliai korona, amelyek a Spanyol Királyságban egyesültek)
Manapság hét királyság, három hercegség (Andorra, Liechtenstein és Monaco), egy nagyhercegség (Luxemburg) és egy szuverén városállam (Vatikán) maradt csupán Európában. Andorra helyzete közülük azért is különleges, mivel a mindenkori kinevezett urgelli bíboros és a francia elnök a két társherceg, vagyis a törpeállam vezetői.

Ázsia

Kínában a wang címet alkalmazták az uralkodó megjelölésére a tíz királyság és a Csing-dinasztia (1644-1912) előtt. A Han-dinasztia alatt (Kr. e. 206-Kr. u. 220) Kína területén több kisebb királyság működött, melyek egyben a Kínai Birodalom alkotórészei is voltak. Manapság csak a japán uralkodó az egyedüli, aki a császár címet viseli.

Amerika

Monarchiák már hosszú idővel az európai kolonizáció előtt léteztek a kontinensen. A Kolumbusz előtti korszakban olyan címeket használtak az Újvilágban, mint a Cacique (Hispaniola és Puerto Rico szigetén), a Tlotoani (az aztékoknál a atlepetl-ek, vagyis a kisebb államok vezetőit Nahuatl-nak nevezték), Ajav (a majáknál), Sapa Inka (az inka birodalomban) és a Morubixaba (mely a régi tupi nyelvben a főnök szót jelöli).
A felfedezések korában a kolonizációnak köszönhetően az európai uralkodók hatalmas területeket szerezhettek meg. Néhány gyarmat elszakadt és függetlenné nyilvánította magát (mint például az Egyesült Államok a függetlenségi háborút követően, vagy a latin-amerikai államok azok függetlenségi háborúi után). Kanada és a Brit Nyugat-Indiák önkormányzatot nyertek, így a brit monarchia részei maradtak, ma pedig a Brit Nemzetközösség országai közé tartoznak.
Mindemellett a folyamattal egy időben független, önálló monarchiák is kialakultak. I. Maximilian 1863 és 1867 között mexikói császárként uralkodott, míg a Braganza-ház két tagja, I. és II. Péter pedig Brazília császáraként 1822 és 1889 között.

Forrás: http://sites.google.com/site/monarchyrevival/Home