2009 augusztus 18-án volt Ferenc József, osztrák főherceg, osztrák császár. magyar és cseh király, az Osztrák-Magyar Monarchia első uralkodója születésének százhetvenkilencedik évfordulója. A megemlékezés mellett töprengésre is okot adhat az iménti ténymegállapítás. Vajon miért nincsen a történelem egyik leghosszabb ideig uralkodó, és korának legmegbecsültebb koronás főjének? Vajon miért nem érdemel meg a császár és király emléke egy köztéri alkotást?

Bizalmam az ősi erényben

Szobrot Ferenc Józsefnek!

  Ha az országát eláruló Károlyi Mihálynak, a szerencsétlen, téveszméktől vezérelt vörösök által bábként kezelt tehetségtelen egykori miniszterelnök és köztársasági elnöknek egész alakos szobra lehet a magyar Országgyűlés árnyékában, akkor másoknak is, valóban államférfinek nevezhető politikusoknak is emléket lehetne állítani a főváros valamelyik közterületén. Ilyen államférfi az egykori király és császár - Ferenc József.
  Az utolsó XIX. századi uralkodó idején ütemesen gazdagodott az ország, általa pedig Budapest értékei is gyarapodtak. A mai ország ekkor épült fel, s annak számos fejlesztésével, infrastruktúrájának jelentős részével és az új lakónegyedekkel, gyárakkal, a vasúttal, s a mindezeknek köszönhető kereskedelmi teljesítménnyel olyan gazdasági eredményt ért el, amely az európai felzárkózás több évszázados jelszava alatt a Nyuga-Európa gyarmattartó országainak színvonalára emelkedett.
  Ferenc Józsefnek korábban a Hősök terén álló Milleniumi emlékmű részeként állt szobra, melyet a vörös bosszúvágy rosszlelkű teremtményei az 1919-es pusztító uralmuk során megsemmisítettek. Később újra felállították, de a második világháborúban egy bombázás során ismét elpusztult Zala György szobrász alkotása.
  Ferenc József maga is adományozott szobrokat az akkori székesfővárosnak. Most ideje lenne, ha a város - hálája jelképeként - legalább egy utcaelnevezéssel, vagy egy szoborral, esetleg a Ferenc József korában épült mai Szabadság-híd elnevezésének visszaállításával megemlékezne apostoli királyunkról.

Idézet Szőllősy Ágnes, Budapest közszobrairól címet viselő írásából a Milleniumi emlékművel kapcsolatban:
  "Az elsõ nagy volumenû, állami beruházással készült emlékmû építése 1896-ban vette kezdetét. A magyar honfoglalás vezéreit és Magyarország 14 uralkodóját megörökítõ Ezredéves emlékmû az elsõ, amely egy jelentõs sugárút lezárásaként, a városképet meghatározó koncepció részeként került a helyére. A városvezetés grandiózus rendezési terveit az uralkodó 10 szobor ajándékozásával támogatta. I. Ferenc József osztrák császár és magyar király adományaként 1902 és 1917 között a város tíz kitüntetett pontjára a magyar múlt egy-egy fontos személyiségének szobra került."

  Ferenc József tehát megérdemel egy szobrot Budapesten. A magyar közgondolkodás az azt közel egy évszázada támadó szellemi rombolás dacára is megérett arra, hogy újra méltó tisztelettel és megbecsüléssel emlékezzen meg I. Ferenc József királyunkról.

Bővebben a korábbi királyszobrokról: Hőstelenítés a Hősök terén

valamint

Faggyas Sándor: Vérvörös rongyok, vérvörös szobrok