Királylányok messzi földről
Számos kultúrtörténeti ritkaság lesz látható a középkori Magyarország és Katalónia kapcsolatait bemutató kiállításon. A Királylányok messzi földről című tárlat, melynek legértékesebb darabjait pénteken csomagolták ki, szeptember 5-én nyílik a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Révész László projektvezető újságírók előtt elmondta: a nyolc ország 38 kulturális intézményének 303 műtárgyát felvonultató kiállítást 2005-ben kezdte szervezni a Katalán Történeti Múzeum és az MNM. A középkori magyar-katalán dinasztikus és kulturális kapcsolatok történetét bemutató időszaki tárlat először Barcelonában volt látható május 7. és augusztus 2. között. Mivel a kiállítás egyes darabjai nem voltak szállíthatóak, a katalán és a budapesti közönség nem pontosan ugyanazt az anyagot látja, a bemutatott műtárgyak azonban hasonló minőséget képviselnek.
Mint elhangzott, a tárlat a két nép érintkezési pontjai köré szerveződött; feleleveníti a magyar kalandozások során történt első találkozást, amikor a magyar sereg 942-ben egészen Léridáig eljutott, és felidézi azt is, hogy a Szent Istvánnak koronát küldő II. Szilveszter pápa fiatalon a katalóniai Ripoll kolostorában tanult.
A Királylányok messzi földről cím a XII. század végétől kialakuló dinasztikus kapcsolatokra utal: Imre király ekkor vette feleségül Aragóniai Konstanciát, majd néhány évtizeddel később fivére, II. András Jolánta nevű lánya lett I. (Hódító) Jakab katalán uralkodó hitvese. A királylányok sorát a középkor végén Aragóniai Beatrix, Mátyás király felesége zárta - mondta a projektvezető.
Mikes Tünde, a barcelonai tárlat főkurátora elmondta: a kiállítás külön egységben mutatja be az Árpád-ház szentjei, különösen Jolánta királyné testvére, Szent Erzsébet európai kultuszát. Hozzá kötődik az anyag egyik legdíszesebb műtárgya, a korszak legjelentősebb katalán művésze, Jaume Huguet 1465-ben festett későgótikus-prereneszánsz oltárképe, amelyet szintén pénteken csomagoltak ki a múzeum munkatársai.
A Szent Erzsébet halála után több mint két évszázaddal készült nagy méretű festmény is bizonyítja, hogy a korabeli Európában mennyire elterjedt Erzsébet kultusza - hívta fel a figyelmet a főkurátor. Hozzátette: az Ibériai-félsziget uralkodóházaiban az Árpád-házi királynék hatására honosodott meg a dinasztikus szentség eszménye.
Mallorcai Sancha szintén pénteken kicsomagolt szobráról Geneviéve Galliano számolt be. A Lyoni Szépművészeti Múzeum munkatársa elmondta, hogy a Caritast, azaz a szeretetet, kegyességet megszemélyesítő, jelentős értékű alkotás Jolánta királyné szentéletű unokájának nápolyi síremlékéről származik, annak egyetlen fennmaradt darabja. A toszkán Pacino Bertini által készített szobor az önzetlenül adakozó szeretetet jeleníti meg - jegyezte meg Geneviéve Galliano.
A kiállítás Magyarországról származó tárgyai közül talán a veszprémvölgyi apácakolostor alapítólevele a legértékesebb; a pergamen évtizedek óta nem hagyta el a Magyar Országos Levéltár páncélszekrényét - árulta el Rácz György. A levéltár főosztályvezetőjének elmondása szerint a pergamen jelentőségét az adja, hogy ez Szent István egyetlen fennmaradt hiteles oklevélszövege. A dokumentum egy éppen 900 éve, Könyves Kálmán uralkodása alatt készült másolatban őrződött meg - fűzte hozzá.
Mint a szakember hangsúlyozta, az oklevélhez számos rejtély fűződik: felső része az István-kori dokumentum szó szerinti, görög nyelvű átirata, alul pedig egy latin nyelvű magyarázat található. Nem tudni, miért készült görögül az alapítólevél, sem azt, kinek a megbízására.
A Királylányok messzi földről című időszaki tárlat november 29-ig lesz látogatható a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Forrás: MTI/ECHO TV
Visszatértek a piros ingesek Bangkok utcáira. Thakszin Sinavatra korábbi thaiföldi miniszterelnök több tízezer híve tüntetett a politikus mellett a thaiföldi fővárosban, s egy petíciót adtak át az uralkodó Bhumibol Aduljadedzs király képviselőjének. A petíciót állítólag ötmillióan írták alá, és azt követelik a királytól, hogy részesítse kegyelemben a korrupcióért és nepotizmusért kétévi börtönbüntetésre ítélt száműzetésben élő volt kormányfőt. Thakszin Sinavatrát 2006-ban katonai puccsal távolították el a hatalomból, Dubajban tölti önkéntes száműzetését, és ha visszatérne az országba, letartóztatnák.
Kilencvenkilenc eddigi bejegyzés után ismét elérkezett az ideje egy olyan számvetésnek, mint ami a blog indulását követő egy hónap után történt. Az egyre emelkedő számú rendszeres olvasók tudják, hogy az első publikált írás megjelenése óta eltelt tizennégy hónap alatt közölt száz bejegyzés a kezdetekben megfogalmazott szellemiség jegyében született.
2009 augusztus 18-án volt Ferenc József, osztrák főherceg, osztrák császár. magyar és cseh király, az Osztrák-Magyar Monarchia első uralkodója születésének százhetvenkilencedik évfordulója. A megemlékezés mellett töprengésre is okot adhat az iménti ténymegállapítás. Vajon miért nincsen a történelem egyik leghosszabb ideig uralkodó, és korának legmegbecsültebb koronás főjének? Vajon miért nem érdemel meg a császár és király emléke egy köztéri alkotást?
Ferenc Józsefnek korábban a Hősök terén álló Milleniumi emlékmű részeként állt szobra, melyet a vörös bosszúvágy rosszlelkű teremtményei az 1919-es pusztító uralmuk során megsemmisítettek. Később újra felállították, de a második világháborúban egy bombázás során ismét elpusztult Zala György szobrász alkotása.
Ferenc József tehát megérdemel egy szobrot Budapesten. A magyar közgondolkodás az azt közel egy évszázada támadó szellemi rombolás dacára is megérett arra, hogy újra méltó tisztelettel és megbecsüléssel emlékezzen meg I. Ferenc József királyunkról.