A fenti, II. Lipóttól származó jelmondatot támasztja alá még az a néhány érv, amelyek itt olvashatók. A felsorakoztatott pontok az alkotmányos monarchia államforma mellett szólnak.

A monarchia előnyei

Nacionalizmus

Az uralkodók bármely miniszterelnöknél vagy elnöknél hazafibbak. Országuk iránt csak szeretetet éreznek. Míg egy kormány- vagy államfő akármelyik országban betölthetné pozícióját, addig az uralkodó csak saját hazájában foglalhatja el a trónt. Így a királyok és királynők nemzethű érzelmei egyben saját érdekükké is válik. Minden uralkodónak természetes törekvése ezért minél inkább hozzájárulni a nemzetépítés folyamatához. Bárki, aki befektet vagy hozzájárul valamihez, idővel ragaszkodni kezd hozzá, ugyanúgy mint a monarcha saját országához. Mindebből kitűnik, hogy a nacionalizmus szempontját tekintve a monarchia életszerűbb, mint a szélsőséges demokrácia vagy a köztársasági államforma.

Civilizáció

A világtörténelem bizonysága szerint civilizációs fejlődés inkább monarchiákban valósult meg. Ha Asoka és Akbar nem lettek volna, ma nem beszélhetnénk indiai civilizációról. A kínai nagy faltól az egyiptomi piramisokig minden monarchiákban született. Nem volt olyan nagy civilizáció, ahol ne jutottak volna hosszabb időre trónra uralkodócsaládok. A monarchia civilizációt teremt.
A köztársaság viszont destrukciót hoz magával. Kikiáltásának előzmányeit pedig gyakorta ezrek halála jelenti. Kambodzsában például 1,7 millió áldozata volt a monarchia eltörlésének. Az 1990-es évek válságát Magyarországon, Csehszlovákiában, Romániában, a Szovjetunióban, Irakban, Iránban, stb. a köztársasági eszme megerősödése okozta.

Kvalifikáció

Az uralkodó uralkodásra születik. Palotában látja meg a napvilágot. Ez az otthona és iskolája is, ahol a jó kormányzásra nevelik. Arra tanítják, hogy udvarias, békés, türelmes természetű, alázatos és segítőkész legyen, ennélfogva oktatása kifogástalan. Eléggé hamar éretté válik ahhoz, hogy már fiatal korában megtartson egy országot. A miniszterelnök és az elnök csak később kezdi politikai tevékenységét, miután egy bizonyos életkort már elért, s a munkába állással párhuzamosan tanulmányaik befejeződnek. Ennek köszönhetően az uralkodó magasabb kvalifikációval rendelkezik, mint a már említett két tisztség képviselői, így az egyéni kvalifikációt tekintve a királyság bármely más államformánál jobb politikai rendszer.

Hatékonyság

Amennyiben egy uralkodó a hatalom fő forrása, a krízishelyzetek alkalmával gyorsabban hozhat döntést, mint bármely választott törvényhozás vagy külsődleges kormányzó testület. Egy szélsőséges demokráciában, köztársaságban minden egyes döntés csak hosszas folyamat árán nyerhet létjogosultságot.

Pártatlanság

Az elnök vagy miniszterelnök egy költséges és bonyolult választási eljárás után nyeri el ideiglenes posztját, ezt követően pedig választói felé elszámoltatható marad. Eszmei tartozással adóznak az őket hatalomhoz segítők felé. Így veszélybe kerülhet azok egzisztenciája, akiket valamilyen oknál fogva mégsem képes megközelíteni. Ezzel ellentétben egy uralkodó nem tartozik elszámolással semmilyen érdekcsoport, politikai párt vagy intézmény felé sem. Nem mások segítsége által nyeri el a vezetés lehetőségét. A korona minden esetben a különböző pártok és csoportok felett áll. Személye szabad és ő is eként tekint minden állampolgárra. Kezeit nem köti meg semmi és senki, így a monarchia  pártatlanság tekintetében megelőzi a szélsőséges demokráciát vagy a köztársaságot.

Korrupció

A kormány- és államfők esetében a korrupció nyilvánvaló, hiszen egy bizonyos csoportot képvisel, akik felé politikai hűséggel tartozik. Továbbá a jelöltek számára túl költséges választásokon való részvétellel megnő az esélye, hogy illegális támogatásokat is elfogadjanak. Gyakran bűncselekmények elkövetőivé is válnak ezáltal. Egy uralkodó ezzel szemben nem tartozik semmilyen érdekcsoportnak, így nem válhat korrupció részesévé sem.

Képviselet

Egy választott és nem kinevezett köztársasági elnök és a kormányfő egy csoportot vagy pártot képvisel, míg az uralkodó a nemzet egészét reprezentálja.

Politikai stabilitás

A politikai stabilitás alapfeltétele a hosszú távon felmerülő ügyek megoldhatóságának. Az egyik politikai párt számára elsődleges célok egy másik párt számára már kevésbé élveznek kedvező pozíciót a prioritás tekintetében. Ha egy kormánypárt pedig elbukja a soron következő választásokat, akkor pedig a hosszú távú célok megvalósítása is elmarad. Egy monarchia kormányzata előtt ismeretlen az ehhez hasonló probléma, hiszen az uralkodó élete végéig a trónon marad. Így a monarchia az államirányítás leghosszabb idejű formája.

A demokrácia megőrzése

A történelem már bebizonyította, hogy a demokrácia intézménye kizárólag monarchiákban tekinthető biztosnak. Köztársaságban a demokrácia kedvezhet akár a hadseregnek, akár egy pártnak is, de a monarchia miállndig egyenlő esélyeket biztosít minden embernek, hiszen az uralkodó nem részese a érdekek harcának.

Fékek és egyensúlyok

Az legtöbb államban általában két vagy több párt verseng a hatalomért. Mindegyik saját értékrendszerrel és önálló programmal rendelkezik. Akár egy vagy több párt alkotja a kormányt, mégsem gyakorolhat ellenőrzést más pártok felett. Ezt csak az uralkodó teheti meg. Az uralkodó a hatalmi egyensúly fenntartása érdekében közvetít és beavatkozik az egymás ellen fellépő pártok között.

Forrás: http://sites.google.com/site/monarchyrevival/advantages-of-monarchy