Viribus Unitis!

Aktuálpolitikai kérdések és azok háttere ultradextro-konzervatív szemszögből.

Látogatók 2009-ben

free counters

Friss topikok

  • Otido: @Otido: Tévedtem, valóban Jean-Baptiste Carrier. Kevertem Collot d’Herbois-val és Couthon-nal, aki... (2011.11.08. 08:30) La Vendée Militaire
  • Szigmund: Üdv! ,,Azokat az embereket képviseljük, akik a magyarság egységével szimpatizálnak.'' Ez nekem kis... (2011.07.20. 07:38) DKKP - Hűség, Igazság, Tisztesség
  • krampam: királyi sarj ne legyen republikánus! vagy király vagy semmi. szerintem. (2011.03.22. 11:41) Diszkrimináció
  • sat.: Anna Seghersnek vagy egy jó kisregényi: A rabszolgaság visszaállítása Guadeluope szigetén Érdekes... (2010.04.21. 19:08) L'Union Fait La Force
  • citromosjegestea: @HuPiedone: Inkább hasonlítanám a Törököknél lévő szultánságot a britek Alkotmányos Monarchiájához... (2009.10.30. 12:10) V. Oszmán szultán - az utolsó Ottomán

Logo



A turul-emlékmű és a demokrácia

2008.05.31. 22:26 anders

A magyar pártok időről időre tanúbizonyságát teszik annak, hogy a demokrácia felépítményének olyan alappillérei, amelyek egymás nélkül veszélyeztetnék a létező stabilitást. A pártoknak ugyanakkor önérdeke a rendszer fennmaradása, hiszen anélkül létük kerülne veszélybe. Ennek pedig egyenes következménye lenne a pártapparátus tagjai által szerzett társadalmi-gazdasági pozíciók megingása. Ezért a politikai szervezetek cselekvési mezőit a demokrácia fenntartásának igénye határozza meg - minimális követelményként. Ennek érdekében a - látszólag - ellentétes ideológiai bázissal rendelkező pártok az egymással való összefogástól pedig nem hogy nem riadnak vissza, hanem (bármennyire is, mesterséges módon főként a média által antagonisztikusnak feltűntetett különbségek vannak köztük) egyenesen alapvető kötelezettségüknek tekintik, hogy a megszerzett és kialakított elosztási csúcspoziciókat a jövőben is megtartsák.



A Fővárosi Közgyűlés pártjai legutóbb májusban mutatták meg ennek az itt vázolt ok-okozati láncolatnak a gyakorlati működését.

Április 23-án a fővárosi XII. kerületi második világháborús emlékmű további sorsáról tárgyalt a városvezetés. Ekkor a turulszobor sorsáért aggódó jobboldali tüntetők jogos felháborodásuknak hangot adva a döntéshozókra kívántak (a máskor egyébként a baloldal által is oly sokat hangoztatott civil megoldásokkal) nyomást gyakorolni. Az ülést ekkor végül ennek hatására berekesztették. Egy hónap elteltével, május 29-én a Közgyűlés újra kívánta tárgyalni a kérdést. Ekkor azonban Tarlós István, a Fidesz frakcióvezetője az ülés elején a napirendi vitánál kérte a határozat előrehozását, vagyis hogy első napirendi pontként az ülés elején tárgyaljanak róla, hogy ne ismétlődhessen meg az áprilisi eset. A képviselők megszavazták a javaslatot. Tarlós javaslata nélkül, egy újabb tiltakozással az emlékmű támogatói talán ismét időt nyerhettek volna. (A szobor fennmaradásához egyébként a többség nem járult hozzá, döntésüket azzal indokolva, hogy a bíróság bontásról szóló határozatát a városvezetésnek nincs joga és hatásköre felülbírálni.)

Összefoglalva pedig elmondható, hogy a magyar politikai "elit" bizonyos kulcsszereplőit tömörítő fővárosi intézmény aktorai ezzel a cselekedetükkel is újra bizonyították lojalitásukat a rendszerhez, önmagukhoz - valamint egymáshoz...




































Szólj hozzá!

Címkék: magyar fidesz demokrácia

Nepál

2008.05.29. 17:55 anders

Rendszerváltás a világ tetején

Elüldözték az utolsó nepáli királyt

 

Közel két és fél évszázados legitim kormányzás, monarchista hagyomány szakadt meg május 28-án Nepálban, amikor az országban kikiáltották a köztársaságot. A világ legmagasabban fekvő országában május 29-ét a köztársaság napjává nyilvánították. Valójában azonban fekete betűkkel és vérrel írott napja ez a dél-ázsiai hegyek népeinek.


A korábban időtlen királyságként nevezett, napjainkban huszonhárom millió lakossal rendelkező ország 1768 óta független állam. Az uralkodó dinasztia mindösszesen tizenhárom királyt adott az idők során. Legutoljára Gyanendra Bir Bikram Shah jelenthette Visnu, hindu isten megtestesült formáját az itt élők szemében. A Magyarország területénél másfélszer nagyobb országban több mint hatvan etnikai csoport él. A monarchia nem csak a köztük lévő kapcsot jelentette, hanem igazgatási, együttműködési keretet is nyújtott egyben, ügyelve a kisebbségi csoportok közötti béke megőrzésére.

Ennek a békének a fennmaradása az időközben mindinkább erősödő kommunista nyomás miatt azonban egyre bizonytalanabbá vált. Az országot korábban vezető Tribhuvan Bir Bikram Shah 1951-ben alkotmányos reformok nyomán eltörölte az addig öröklődő miniszterelnöki pozíciót és kabinetkormányzást vezetett be. Ebben az évben nyíltak meg az ország határai a külföldről érkezők előtt. A négy évtizeddel későbbi politikai reformoknak köszönhetően pedig már többpártrendszer működhetett az alkotmányos monarchiában. Ezt követően a kommunista pártok megerősödése zajlott. E pártok azonban nem csak a politikai életben küzdöttek, hanem utcai zavargásokkal és véres leszámolásokkal adták tudtára Nepál népének követelésüket: a királyság megszüntetését és az egypártrendszer kialakítását.

Az ezredfordulót követően az uralkodó többször a kormányfők eltávolítására kényszerült, azok tehetetlensége és nem megfelelő helyzetfelismerésük miatt. Ekkor a kommunisták már a politikai élet minden területén kiépített pozíciókkal rendelkeztek. 2006 április végén Gyanendra király a sorozatos tüntetések és terrorcselekmények hatására lemondott a teljhatalomról. A lemondása azonban nem oldotta a mesterségesen kialakított és a kommunisták által szított társadalmi feszültségeket. 2007 decemberének végén a parlament végül a királyság megszüntetéséről és a köztársaság kikiáltásáról döntött. Az államforma megváltoztatását pedig csak az áprilisi alkotmányozó nemzetgyűlési választások utáni időkre halasztották.

A választást a maoisták nyerték, a második legtöbb szavazatot kapott Nepáli Kongresszus és az ugyancsak kommunista (marxista-leninista) párt előtt. A választáson egyébként tíz kommunista párt indult. Az újonnan megválasztott nemzetgyűlés 560 : 4 arányban 2008 május 28-án eltörölte a kétszázharminckilenc éve fennálló monarchiát és Nepált független, oszthatatlan, szuverén, szekuláris és teljesen demokratikus köztársasággá nyilvánította.

A királynak tizenöt napot szabtak meg arra, hogy kiköltözzön a királyi palotából, ahonnan már előzőleg bevonták a királyi lobogót és a nemzeti zászlóval helyettesítették azt. A palotából nemzeti múzeum lett, s mára a király képét eltávolították a pénzekről, neve pedig eltűnt a nemzeti himnuszból. Látszólag hirtelen zajlottak le ezek az események, pedig valójában több éves vagy évtizedes aknamunka kétes eredményei ezek.

Nem csupán egy erős dinasztia és egy államforma ért véget Nepálban. A különböző etnikumok nem csak egymással, de a természettel is páratlan harmóniában éltek itt mindig. Most ezt a harmóniát törték meg azzal, hogy idegen ideológiával megfertőzött tömegek felfegyverkezve a hagyományokra támadtak. Nem ismeretlenek azonban azok eszközök, amelyeket most Nepálban a kommunisták alkalmaztak. Hasonló módon lázítottak már Magyarországon is idegen érdekeket kiszolgálva az 1910-es években (melynek eredménye a monarchia széthullását követő tanácsdiktatúra lett) majd 1945 után a Szovjetunió nyomására a hazai kiszolgálóik (mely pedig az egypártrendszert majd az újabb szovjet diktatúrát eredményezte).

A Himalája országának lakói eddig nem ismerték a kommunizmus borzalmait, sem pedig a kapitalizmus gyötrő mindennapjait. Eddig az itteni emberek és uralkodójuk viszonyát természetes rend jellemezte, mától pedig az egyenlőség hamis jelszavával a királyság intézményei ellen támadhatnak önjelölt ateista vezetőket követve, amelynek az eredménye a történelmi tapasztalatok alapján csakis degenerált elitizmus lehet. Nepál történelmének legsötétebb napjaként említjük majd május 29-ét, amit ma még a köztársaság napjaként ünnepelnek a félrevezetettek.

Az egyik utolsó hagyományon, vallásos felfogáson és hierarchikus renden alapuló rendszert döntötték most romba olyanok, akik csupán önző akaratukat és partikuláris csoportérdekeket tudnak kifejezni. Ők a népből élnek majd, a király azonban mindig a nemzetért él, hiszen korábban is az egész népe fölött uralkodott.

Nepál utolsó uralkodóját veszítette el.



 


 

 Nepál királyi lobogója. (A nap és a hold az uralkodói családot illetve a korábban öröklött miniszterelnöki pozíciót szimbolizálják) Jelentése: Nepál addig lesz, amíg a Nap és a Hold az égen.


1 komment

Címkék: kommunizmus nepál royalizmus

Ultrakonzervatív klub

2008.05.23. 17:53 anders

Elindult az IWIW-en az Ultrakonzervativizmus Klub. Tagja lehet bárki, aki egyetért annak eszmei céljaival.

"Tradíciók, monarchia, konzervatívizmus, lojalitás, patriotisták, royalizmus, isten, király és haza. Akiknek nem hangzanak idegenül e kifejezések, Viribus Unitis - vagyis egyesült erővel vállalják ezen értékek közvetítését a mai korban is."

Szólj hozzá!

Magyar baloldal 1990-2006

2008.05.21. 19:52 anders

    A baloldalinak nevezett pártok Magyarországon - mint a világban a valódi baloldali pártok még sok helyütt - a nemzetidegen, kozmopolita erők letéteményesei. Kérdés, hogy mégis milyen szocializációs háttérrel rendelkeznek e politikai csoportosulások és milyen erők mozgatják vezetőitet, szavazóik milyen motivációk alapján választják e pártokat? Az MSzP és az SzDSz szavazótáborának másfél évtizedes alakulását vizsgálva olykor olyan következtetésekhez jutunk, amelyek beleillenek a "baloldaliságról" alkotott kritikus - ámde éleslátásból fakadó ténymegállapításokkal telített - gondolatok sorába.
    Ezek pedig röviden összefoglalva: a haladás eszméjébe vetett téves hit és a már szervesen kialakult társadalmi viszonyokba való beavatkozás kényszerítő akarata, továbbá a hit és a hagyomány felett az ész és a tudomány hamis felsőbbrendűségének hirdetése. A következő tanulmányból kiderül, hogy a hazai, magukat baloldalinak feltűntető pártok valójában már ideológiai gyökerük sokak szemében szimpátiát kiváltó alapeszméit (jóléti állam, esélyegyenlőség, állam gazdasági szerepének fenntartása) is javarészt elveszítették.

Idézet a tanulmányból:

"Az MSZP elsősorban baloldali pártként tünteti fel magát. Az elvárásainknak megfelelően ennek a szándéknak együtt kell járnia a pártimázsban fellelhető baloldali vonások láthatóvá tételével. A szocialisták egyik legnagyobb hiányossága azonban, hogy nem képes megjeleníteni a hagyományos baloldali értékeket. A pártvezetésben többségbe kerültek a szociálisan nem kimondottan érzékeny, vagyonos politikusok, akik inkább tűnnek a testet öltött kapitalizmus rémképének, vagy éppen egy nagyvállalat képviselőjének a Budapesti Értéktőzsdén, mint az alsóbb rétegek és a kisemberek érdekének védelmezőjének.

Szerencsétlen próbálkozásnak tűnhet a kommunista „példaképek” előtérbe állítása, főleg a fiatalok körében. Sok esetben olyan szélsőbaloldali tömeggyilkosokat és köztörvényes bűnözőket, mint Che Guevara, vagy Ságvári Endre mondanak az MSZP ifjúszervezetei tagjai követendő példának. Gyakran tartanak megemlékezéseket a saját korában sokak által „tehetségtelen tyúkeszű kártyásnak és hazaárulónak” tartott Károlyi Mihály szobránál. Ez a fajta gyökértelen és romboló „elviség” amellett, hogy kimondottan káros hatással jelentkezik, az MSZP viszonyában csupán azt jelzi, hogy a párt nem képes önmagának megfelelő imázst kialakítani. A párt bármennyire is igyekszik levetni a kommunista örökséget, azonban eddig erre képtelennek bizonyult."

Tovább az íráshoz...

Szólj hozzá!

Címkék: magyar mszp gyurcsány szdsz kormány medgyessy baloldal horn

Rólunk - máshol

2008.05.19. 20:01 anders

Információk az oldalról - máshonnan:

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása