Húszéves determináltság

Az ehelyütt már sokszor részletezett 1989-es oktrojált keretekről írt június elején Jobbágyi Gábor cikket Keresztény rabszolgák címmel. A szövegben a szerző rámutat azokra a kevésbé ismert tényekre és eseményekre, amelyek húsz évvel ezelőtt olyanra formálták a magyar demokrácia alapstruktúráját és intézményeit, amilyennek ma már egyre többen látjuk az ismereteink és mindennapi tapasztalataink alapján.

"A demokrácia a látszatkeltés államformája." (Balczó András)
 

Részlet a cikkből:

"Szóljunk a joglyukakról, a jogkáoszról. Kevesen tudják, de az Antall-kormány készen kapta az alaptörvényeket – alkotmány, választójogi, társasági törvény stb. –, s csak kétharmados többséggel lehetett volna változtatni rajtuk. 1989–90-ben hatalmas volt az egész társadalomban a lelkesedés. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain úgy látszott, a nómenklatúra megszelídül, önként és békésen beleegyezik egy polgári-demokratikus jogállam kiépítésébe. Akkor se tudta senki, ma sem sokan: az MSZMP és kormánya részéről három kiváló csúcsjogász már két-három éve készítette elő a jogi rendszerváltást, munkájukat jól felkészült szakértői apparátus segítette. Tárgyaló partnerük a Nemzeti Kerekasztalnál néhány valóban derék, jó szándékú ügyvéd és jogtudós volt, akik hirtelen belecsöppentek a folyamatba, és a napi munkájuk mellett, háttérapparátus nélkül dolgoztak.

Ma már tudjuk, szándékosan becsapták, átverték őket – minket, a társadalmat. Lázasan folyt az új törvények megalkotása, s a hozzáértő sem vette észre azokat az apró lyukakat, hiányosságokat, amelyek következő húsz évünk rákfenéjét jelentették. A rengeteg lyuk közül csak egy-két példa: nem lehetett észrevenni, hogy a választási csalások ellen gyakorlatilag lehetetlen fellépni, vagy hogy a minisztereknek, parlamenti képviselőknek gyakorlatilag nincs büntetőjogi felelősségük. Ki hitte volna, hogy a "megtért" nómenklatúra így két választást csalhat el, s prominenseik, szétlopva a nemzeti vagyont, milliárdosok lesznek, mert az állam tulajdonáról, az azzal való rendelkezésről szintén nem volt szó."

Az eredeti írás elérhető itt.