Viribus Unitis!

Aktuálpolitikai kérdések és azok háttere ultradextro-konzervatív szemszögből.

Látogatók 2009-ben

free counters

Friss topikok

  • Otido: @Otido: Tévedtem, valóban Jean-Baptiste Carrier. Kevertem Collot d’Herbois-val és Couthon-nal, aki... (2011.11.08. 08:30) La Vendée Militaire
  • Szigmund: Üdv! ,,Azokat az embereket képviseljük, akik a magyarság egységével szimpatizálnak.'' Ez nekem kis... (2011.07.20. 07:38) DKKP - Hűség, Igazság, Tisztesség
  • krampam: királyi sarj ne legyen republikánus! vagy király vagy semmi. szerintem. (2011.03.22. 11:41) Diszkrimináció
  • sat.: Anna Seghersnek vagy egy jó kisregényi: A rabszolgaság visszaállítása Guadeluope szigetén Érdekes... (2010.04.21. 19:08) L'Union Fait La Force
  • citromosjegestea: @HuPiedone: Inkább hasonlítanám a Törököknél lévő szultánságot a britek Alkotmányos Monarchiájához... (2009.10.30. 12:10) V. Oszmán szultán - az utolsó Ottomán

Logo



Hősök, királyok, szentek

2012.08.16. 20:06 anders

Év végéig látogatható a Hősök, királyok, szentek című kiállítás

Év végig látogatható a Magyar Nemzeti Galéria Hősök, királyok, szentek című kiállítása - közölte a galéria. A január 3-án nyílt tárlatot eddig 72 ezer látogató tekintette meg, ezért a múzeum a kiállítás meghosszabbítása mellett döntött.
 
A tárlat augusztus 26-a helyett december 30-ig mutatja be sajátos csoportosításban a magyar történelem néhány sorsfordító eseményét és kiemelkedő személyiségét a történelmi festészet, a könyvtári és levéltári dokumentumok segítségével. Szeptembertől a történelmi témájú bemutatókhoz további programokat is kínál a galéria minden korosztály számára.
(MTI)
Link:

Szólj hozzá!

Címkék: ajánló történelem művészet

Viribus Unitis Egyesület "Ars poetica"

2012.06.15. 23:42 VU

maurerteng04.jpgEgyesületünk célul tűzte ki, hogy az I. világháború - valamint a XX. század ezzel kölcsönhatásban értelmezhető - eseményeit a tagok és a közvélemény is megismerjék és tanulmányozzák. Mindehhez a téma történészi igényű de a szélesebb publikum számára is érthető feldolgozása és közreadása szükséges, amelyben szerepet kívánunk ez úton is vállalni. Mindennek megtörténtével lehet nézetünk szerint Trianon és a XX. század történelmének továbbá napjaink történéseinek okait megfelelően feltárni és feldolgozni, majd ezt követően kezelni össztársadalmi szinten a Kárpát-medencében.

A Viribus Unitis Egyesület meglapítása a tagok azon felismeréséből fakadt, hogy Magyarország és a környező államok jelenkori történelmét, egymáshoz való viszonyát és mindezen államok létrejöttének körülményeit az I. világháború eseményei valamint az azt lezáró békeszerződések okozta feldolgozatlan trauma vagy éppen eufória alapvetően határozza meg. Mindezek feldolgozatlansága ugyanakkor abból is fakad, hogy nem tisztázottak össztársadalmi szinten a felbomlást okozó tényezők sem.

 A tisztázatlanság okai elsősorban abból erednek, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai között érdemi párbeszéd nem történt és nem történik a témát érintően és tekintettel a jelenleg is fennálló problémák jelentős számára hivatalosan az elkerülés, szélsőségesebbnek minősített irányzatok részéről pedig a hisztériakeltés a jellemző. Ezek egyike sem visz közelebb a kívánatos eredményhez, amely a Monarchia - és benne Magyarország – felbomlásából eredő és többé-kevésbé minden utódállamot érintő gondok érdemi megoldásának és a megbékélés folyamatának megindítása majd a térségbeli országok fokozott együttműködése lenne.

 A Versailles-i - és az azt a térségben lényegében a kisebbségi garanciák megvonása mellett változatlanul hagyó párizsi - békerendszer a térségben mára egyértelműen  ismételten széthullott, hiszen a Szovjetunió – és ezzel a mesterségesen teremtett ideológiai egység - megszűnését követően, mind Csehszlovákia mind Jugoszlávia alkotó elemeire bomlott. Mindez más - katasztrofális - folyamatok eredőjeként de megtörtént már a két világháború között is lényegében hasonló állami elrendezést eredményezve.  Európa térségbeli térképe – Magyarország határait ide nem értve – ma lényegében az 1940-es évek elejének állapotát tükrözi és nem az 1920-as elrendezésnek felel meg. Ezen határok kialakulása döntően etnikai indíttatású folyamatok eredménye, amely a délszláv régióban már sorozatos háborús incidensekhez is vezetett.

 Magyarország egyértelműen legnagyobb vesztese a Versailles-i békerendszernek és a nyilvánvalóan igazságtalan békediktátumnak. A magyar kisebbségek szétszórtan és több területen viszonylag homogén tömbben is minden környező országban megtalálhatóak. A környező államok - és sajnos hazánk -  aktuálpolitikai változásainak kitéve alakul mindenkori sorsuk lényegében érdemi garanciák nélkül. Parlamenti képviseletük jellemzően csak számarányuk miatt biztosított. Az elmúlt húsz évben lezajlott igen jelentős folyamatok során helyzetük érdemben kezelésre nem került, az érintett országok demokratizálódása okozta olykor kedvező változások jelentkeztek csupán. Elmondható, hogy a magyar kisebbség a környező országok demokratikus átalakulásában mindenhol élenjárt és az azt elősegítő erőkhöz csatlakozott valamint az európai integrációt támogatta. Kisebbségi jogai érvényesítését a magyarság minden esetben békés eszközökkel igyekezett elérni. Összeurópai szinten vizsgálva is nevezhetjük példamutatónak ezt a békés és minden esetben demokratikus jogérvényesítését a magyarságnak ha - csak példálózó jelleggel - a baszk, észak-ír, flamand-vallon vagy közelebbről a sok tekintetben igen hasonló helyzetű dél-tiroli németajkú kisebbség ilyen irányú tevékenységéhez hasonlítjuk, amelyeket erőszak és sokszor terrorista tevékenység jellemez vagy jellemzett. Különösen igaz ez akkor, ha mindezekkel eredményesség - vagy esetünkben ezideig eredménytelenség - tekintetében is összehasonlítjuk az említett kisebbségi küzdelmeket.

Jelenleg várható, és tapasztalható is, hogy egy „magyar kérdés” és annak megoldási igénye érdemben merül fel térségben. Jelen esetben  Ukrajnát és Szerbiát – és a hamarosan minden bizonnyal csatlakozó Horvátországot – leszámítva a környező országok az Európai Unió tagjai. Az Európai Unió adhatna tehát legjobb esetben keretet a kérdés kezelésének. Ennek megfelelően is kaptak hangot a magyarság – jelenleg elsősorban a székelyföld – autonómia törekvései.

 A kérdés felmerülésének és a törekvés jogossága nézetünk szerint nehezen vitatható, folyamata azonban előre nem látható. A közelmúlt szlovákiai és kárpátaljai eseményei a kedvezményes honosítással kapcsolatosan vagy éppen a legutóbbi román kormányváltás okozta fordulat, önmagában is igazolják azonban az ezzel kapcsolatos problémák meglétét és kezelésének szükségességét. Az incidenseket sorolni lehetne. Mindenképpen szükséges azonban, hogy a kérdés kezelésénél a józan megfontolás érvényesüljön és ne egyfajta a sérelmek felhánytorgatásán alapuló „vagdalkozás”. Fentiek ugyanakkor egyesületünk tevékenységének végpontját és nem kiindulópontját jelenti, mivel a helyes megközelítés azonban csak a bevezetőben említett történelmi – és ezen belül gazdasági, társadalmi és egyéb – folyamatok megértése és feldolgozása után lehetséges. Éppen ennek elősegítésére jött létre egyesületünk, amelynek tevékenysége a kérdés kezelésének előfeltételeinek megteremtésében kíván segédkezni, illetve segítséget nyújtani.

 Történész szakmai körökben jelentős számú és színvonalú tanulmányok és könyvek jelentek meg Trianon és az ahhoz vezető tényezők okairól, azonban a lakosság ismereteit objektív módon és megfelelő mértékben ezek megalapozni - számos okból - a mai napig sajnos nem tudták. Ráadásul a térség államaiban sok tekintetben homlokegyenest eltérő történelmi megközelítéseket alkalmaznak.

 Meggyőződésünk, hogy máig ható objektíve téves kép alakult ki Magyarország - és a Monarchia más alkotóelemeinek - I. világháborúban való részvételéről és a megtörtént hadiesemények kimeneteléről. Sokan mindezek - a háborús vereség - egyenes következményének tekintik a Trianoni békediktátumot. Meglátásunk szerint a körülmények és tényezők összehangolt eredménye alakíthat csak helyes értékelést ebben a tekintetben. Mindennek azonban a tények maradéktalan objektív megismerése képezheti csak előfeltételét.

 Egyesületünk célul tűzte ki, hogy az I. világháború hadi és egyéb eseményeit a tagok és a közvélemény is megismerjék és tanulmányozzák. Mindehhez a téma történészi igényű de a szélesebb publikum számára is érthető feldolgozása és közreadása szükséges, amelyben szerepet kívánunk vállalni. Mindennek megtörténtével lehet tehát Trianon és a XX. század történelmének egyéb eseményeinek okait megfelelően feltárni és feldolgozni össztársadalmi szinten. Célunknak érezzük ugyanakkor, hogy az I. világháború emlékhelyeinek gondozásával és felkutatásával hívjuk fel a figyelmet a téma fontosságára. Éppen ezért szeretnénk a jövőben ezzel és alábbi céljainkkal kapcsolatos tartalmakat a blogon közzétenni. A magyarság de a volt Osztrák-Magyar Monarchia valamennyi államalkotó népének szinte valamennyi családjában keringenek legendák vagy csak mendemondák a dédapák korosztályának I. világháborús részvételéről. A tárgyi és egyéb emlékek ápolásán keresztül az érdeklődés felkelthető a téma egyéb megközelítései irányában is véleményünk szerint. Mindazokkal akik céljainkkal egyetértenek vagy hasonló céllal tevékenykednek együtt kívánunk működni.

 Nevünket az Osztrák-Magyar Monarchia zászlóhajónak neve ihlette, amely egyben a Monarchia egyik jelmondata is volt. A csatahajó ma is a Monarchia közös haditengerészetének központi bázisa a Pola-i (Pula, Horvátország) hadikikötő mélyén nyugszik. A hajó sorsa egyben jelképezi is kívánja a Monarchia és az azt alkotó Magyarország sorsát az I. világháborúban illetve azt követően. 1918. október 31. napján IV. Károly császár és király előző napi rendelkezése értelmében Horthy Miklós flottaparancsnok átadta a közös – és a háborúban ellenség által soha le nem győzött – adriai flottát és így a csatahajót is a délszlávok képviselőinek. A nem délszláv származású legénység a hajókat szinte kivétel nélkül elhagyta. A közös lobogót - amelyet ellenség előtt a háború során sosem - bevonták. A fegyelem és a szervezett hierarchia ezzel megbomlott a biztonsági intézkedéseket elhanyagolták. Másnap reggelre virradóra a flotta zászlóshajóját olasz különleges alakulat tagjai időzített aknával a kikötőbe vízi úton bejutva elsüllyesztették. Janko Vukovics de Podkapelski sorhajókapitány a flotta új parancsnoka öngyilkos lett, illetve egyesek szerint a hajón maradva lelte halálát.

 VIRIBUS UNITIS „Egyesült erővel” ez volt a Monarchiát összefogó uralkodócsalád jelmondata, amely gondolat - számos hibával – de világhatalmi szinten működtette a térséget. Egyesületünk mottójaként, a gondolat ma is érvényes. A történelem mutatta meg, hogy ez a régió csak egységesen és összefogva, egyesült erővel képes mind gazdaságilag mind egyéb szempontból tényező lenni a világban és sajátos érdekeit érvényesíteni. A jelenlegi megosztottság nem a Duna-medence államainak kedvez. A viták rendezéséhez rendelkezésre áll térség szereplőinek közös múltja és közös érdekei, amelyek objektíven nézve erősebbek a fennálló problémáknál és ellentéteknél napjainkban is.

(kép forrása: internet)

Szólj hozzá!

Diszkrimináció

2010.10.08. 22:23 anders

Bírósághoz fordult egy Habsburg, aki nem indulhat az osztrák választáson

Ulrich Habsburg-Lothringen osztrák politikus ember jogi bírósághoz fordul, mert az osztrák alkotmány értelmében nem indulhat az elnökválasztáson. Az első Osztrák Köztársaság alkotmányában kötötték ki, hogy valamikor uralkodóház tagja nem lehet köztársasági elnök.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult Ulrich Habsburg-Lothringen osztrák politikus, mert jogsértőnek találja a valamikori és a jelenlegi uralkodóházak tagjait az elnökjelöltségből kizáró osztrák szabályozást - hangzott el kedden az osztrák rádióban (ORF).

A tartományi szinten, a Zöldek pártjának színeiben politizáló Habsburg-Lothringen a demokratikus választójog korlátozása címén nyújtott be panaszt Ausztria ellen. A tilalmat az osztrák alkotmány tartalmazza. Az első Osztrák Köztársaság alapítása után az alaptörvény megalkotói fontosnak tartották ezzel is védeni a köztársaság intézményét a monarchia visszaállítására irányuló esetleges szándékok ellen.

Ulrich Habsburg-Lothringen még az év elején kezdeményezte a tilalom eltörlését, de a belpolitikában az áprilisban lezajlott elnökválasztás óta sem történt érdemi előrelépés, annak ellenére, hogy a parlamenti pártok alapvetően támogatják a tilalom eltörlését. A politikus ennek ellenére az áprilisi elnökválasztás előtt a többi indulni szándékozóhoz hasonlóan gyűjtötte a jelöltséghez szükséges aláírásokat. Egyúttal az alkotmánybírósághoz fordult, remélve, hogy a testület még a választás előtt rá nézve kedvező döntést hoz.

Korábbi hír:

Zöld utat adna a Habsburg elnököknek Ausztria

Eltörölnék a Habsburg köztársasági elnökök tilalmáról szóló passzust az osztrák alkotmányból a kormánykoalíció pártjai. Ha a terv megvalósul, 1918 óta először indulhatna a Habsburg-ház tagja az elnöki címért a tavaszi választásokon. Bár az elvről egyetértenek a politikusok, nem biztos, hogy a döntést még a választások előtt meghozzák.

Eltörölnék az osztrák kormánykoalíció pártjai az alkotmánynak azt a részét, amely tiltja, hogy a Habsburg-ház tagjai induljanak a köztársasági elnöki címért Ausztriában. A pártok szerint a Habsburgok elleni szabály már nem időszerű, de abban nem értenek egyet, hogy a tavaszi elnökválasztás előtt, vagy az után nyúljanak hozzá.

Az 1918-ban hozott szabályt annak idején a köztársaság védelme érdekében hozták, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után ne szerezhesse vissza hatalmát az uralkodócsalád. A passzus az összes valamikori és jelenlegi uralkodócsalád tagját kizárja az elnökjelöltek közül: a kormánypártok szerint azonban törvény előtti egyenlőség elvét és a szabad, demokratikus választásokhoz való jogot is sérti így az alkotmány.

"Kilencven év után lassan itt az ideje, hogy lazábban viszonyuljon a köztársaság a történelemhez" - idézi a Die Presse a szabály megszüntetését tervező politikusokat. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) már az április 25-re kiírt elnökválasztás előtt eltörölné a tilalmat, koalíciós partnere, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) viszont inkább az államfőválasztás után foglalkozna a témával.

A kérdés azután került napirendre Ausztriában, hogy Ulrich Habsburg-Lothringen, a Zöldek karintiai önkormányzati képviselője és a menye tavaly ősszel az alkotmánybírósághoz fordult a tilalom eltörlése érdekében. A bíróság ekkor elutasította a beadványt azzal az indoklással, hogy csak az elnökválasztás után vizsgálódhat a kérdésben.

A kormánypártok és a Zöldek együtt rendelkeznek az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többséggel. A Die Presse szerint a két másik parlamenti párt, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) is jelezte, hogy egyetért a tilalom feloldásával.

Aktualitás: (4/5)
Értékelés: (0/5)

1 komment

Címkék: ausztria habsburg család

DKKP - Hűség, Igazság, Tisztesség

2010.09.01. 01:21 anders

Az októberi önkormányzati választások előtt bejelentett szervezetek között található a Demokratikus Keresztény Királyság Párt elnevezésű szervezet, amely az év elején jött létre. A liberális Origo bulvárportál szerint a párt honlapjáról keveset lehet megtudni alapításának körülményeiről és a tagságáról. A pártprogram elnöki köszöntőjéből az derül ki, ígéretek helyett reményt akarnak nyújtani. Figyelmesebben olvasva a DKKP internetes oldalát, kiderül, hogy céljait a párt honlapján közzétett küldetésnyilatkozatban foglalták össze, mely letölthető szöveges és hang formátumban is. Alább ennek részlete és a szervezet elnökével, Gyulai Csaba Sándorral készült és a HírExtra portálon megjelent interjú olvasható.

A párt hivatalos honlapja
Az eredeti interjú


Rokonszenvet érzünk azokkal a történelmi időszakokkal, amikor a tisztesség és igazság uralkodott Magyarországon. Ehhez szükség volt olyan vezetőkre, mint például államalapító Szent István királyunk, aki olyan minőségeket jelenített meg az ország vezetése, kormányzása során, amelyek a XXI. században is egyetemes értékek, úgymint:
- atyai gondoskodás,
- nyíltszívűség,
- nagyvonalúság,
- nemesség,
- bölcsesség,
- erényesség,
- erkölcsösség,
- fegyelmezettség,
- büszkeség,
- egészséges nemzeti öntudat,
- értékteremtés,
- értékállóság megőrzése,
- felelősségvállalás,
- erő,
- egyenesség,
- igazságosság,
- békesség.

A jó király a nép Atyja, aki ha kell jutalmaz, de ha szükséges, hoz kemény döntéseket is. Bárhogyan is dönt, döntése önös érdekek helyett mindig az ország és a nép javát szolgálja. Az ország vezetésének olyan egységben és hatékonysággal kell működnie, mint egy jó és nemes király esetében.
Hiszünk abban, hogy minden eszköz, forrás, szándék és segítség a rendelkezésünkre áll, amire szükségünk van egy mindannyiunk szívében ott élő erős, büszke és egységes Magyarország létrehozásához!

Isten Minket úgy segéljen!


Gyulai Csaba Sándorral, a Demokratikus Keresztény Királyság Párt elnökével beszélgettünk a pártról, politikáról, ezotériáról. Eláruljuk, hogy királyunk mégsem lesz. De akkor mit takar a név?

Mi motiválta, amikor társaival közösen létrehozta ezt az első blikkre talán furcsának tűnő pártot?

Ez év elején fogant meg az ötlet. Elgondolkoztunk azon, hogy melyik az a párt, amelyikre szavaznánk, de egyik neve mellé sem tudtuk odatenni a voksunkat. Elhatároztuk, hogy létrehozunk egy saját pártot, így képviselve a saját gondolatainkat.

Jelenleg hány tagból áll a pártjuk?

Kétszáz tag feletti a létszám.

Milyen a párt struktúrája?

A felépítése teljes mértékben az alapszabálynak megfelelő. Az elnökség mellett választmánnyal is rendelkezünk, csak úgy, mint területi képviselőkkel.

Milyen értékeket képvisel a Keresztény Királyság Párt?

Az eszmeiségünket a nevünk is tükrözi. Számunkra nagyon fontos a nép szolgálata, illetve az az alapvető értékrendszer, ami nem szorosan a vallás, de mindenképpen hozzátartozik: ilyen a család egysége, a felelősségvállalás, felebaráti szeretet. A király az atyai gondoskodást testesíti meg azáltal, hogy tiszta szívéből a népét szolgálja. A mai politikai gondolkodásmódból éppen ez a hozzáállás hiányzik. Király alatt természetesen nem egy konkrét embert értünk, hanem a vezetőség egészét.

Vagyis mégsem lesz királyuk?

Az alkotmány szerint ez nem lehetséges.

Ha az alkotmány lehetővé tenné a királyválasztást, kit kennének fel királlyá?

Ez egy olyan kérdés, amit egy ember nem dönthet el.

Ettől függetlenül nyilván van egy elképzelésük.

Konkrét nevek direkt nem kerültek szóba, hiszen szándékunk szerint az adott vezetés megjelenítené az uralkodót. A király személye a nép számára fontos, így ők dönthetnének ebben a kérdésben is. A demokrácia egy igen fontos dolog abban az esetben is, ha az államforma királyság lenne.

Jelen helyzetben melyik pártot tartják konkurenciának?

Azok az alapvető dolgok, amelyeket hangsúlyozni szeretnénk, nem pártpolitikai kérdések. Ha egy szinten elképzeljük a jelenleg működő pártokat, akkor kijelenthetjük, hogy törekvéseink túlmutatnak a szándékaikon, vagyis nem ellenfeleink. Azokat az embereket képviseljük, akik a magyarság egységével szimpatizálnak.

Mit csinálnának másként, mint a jelenlegi pártok?

A gazdaságot, az egészségügyet, vagy bármely problémás területet új alapokra kell helyezni. A zászlónkra tűztünk három szót: hűség, igazság, tisztesség. Számunkra ez az alapvető igazság. Ha ezt a három alapvető értéket mindenki a magáénak tudná, akkor az a morális válság, ami a világot jellemzi, megszűnne. Ha a vezetés, mint egy jó szülő példát mutat a gyermekének, vagyis az állampolgároknak, a szavai összhangban vannak a tetteivel, akkor ha a gyerek felnő, saját maga is jó szülő lesz. Ellenkező esetben senkitől sem várható el a jogkövető magatartás.Ismét fel kell fedezni az adott szó erejét.

Abban az esetben, ha valakinek pontos rálátása van egy bizonyos szakterületre, akkor nem a politikai hovatartozását kell figyelembe venni, hanem a szaktudását. Hazánknak nem elég a jó, a legjobb szakemberekre van szükség.

Honlapján olvastam, hogy ezotériával is foglalkozik. Miként tudja összeegyeztetni mindezt a politikával?

Kétféle válaszom van. Ez egyik szerint minden embernek létezik magánélete. Van olyan, aki a lelki nyugalmát a kocogásban vagy a kirándulásban találja meg, én pedig az ezotériában.
Ha a másik oldalról nézzük, mindenhol, így a politikában is megjelennek azok az alapelvek - ha tetszik, kozmikus igazságok -, amelyek a világunkat irányítják. Ha csak arra gondolok, hogy a természet milyen válaszokat ad a politikával összefüggő, helytelen döntésekre, akkor igen fontosnak érzem, hogy a helyes irányból közelítsem meg a problémákat.

Elvállalná a miniszterelnökséget?

Ha Isten is így akarja, ebbe az irányba terel engem, akkor igen.


A király fogalmának erősen hiányos definiciója a HírExtra szerint: Király alatt eredeti értelmében egy állam olyan egyszemélyi vezetőjét értjük, akinek egy személyben van törvényhozó, bírói és végrehajtó hatalma, azaz uralkodik, és aki ezeket a jogokat szuverén módon gyakorolja, azaz más uralkodónak ezen jogok gyakorlását tekintve nincs alárendelve. Lehet bizonyos függésben más uralkodótól, például adózhat, vagy katonai szolgálattal tartozhat, vagy lehet csak jelképes függésben, ilyenkor hűbéres vagy esetleg alacsonyabb rangú királyról beszélünk. A királynak emellett rendszerint szakrális, vallási szerepe is van, amit beiktatásának ceremóniája is hangsúlyoz. A királyi pozíció általában örökletes, de lehet választott is az uralkodó. Néha nehéz eldönteni, hogy egy törzs vezetőjét nevezhetjük-e királynak. A modern európai királyok legtöbb jogukat vagy szerepüket elvesztették, csak az örökletesség maradt meg. Az alkotmányos monarchiákban lényegében megfelelnek egy örökletes, jelképes, protokolláris köztársasági elnöknek.

Aktualitás: (4/5)
Értékelés: (0/5)

3 komment

Címkék: választás demokrácia keresztény

Kommentár nélkül

2010.08.30. 17:17 anders

Boross Péter: Lehetnénk királyság is

A volt miniszterelnököt a kormányfő kérte fel, hogy vegyen részt az Alkotmány koncepcióját kidolgozó testületben, a politikus nagyobb befolyást adna a miniszterelnök kezébe.

Boross Péter szerint nem ördögtől való dolog visszaállítani a királyságot. A volt miniszterelnök erről a Heti Válasznak beszélt, s kiemelte: növelni kell a kormányfő befolyását, s ezzel együtt jelképes szerepet kell adni az államfőnek.

Magyar Királyság

A volt miniszterelnök nem tartja megfelelőnek a jelenlegi alkotmányt, úgy véli: egyszerűsíteni kellene a dokumentumot, s annak az egyén és hatalom viszonyáról kellene szólnia. Boross Péter ismét kiállt a Szent Korona alaptörvényben való szerepeltetése mellett, és arra a felvetésre, hogy most akár államformát is válthatnánk, úgy reagált: "hitem szerint lehetnénk királyság is", eddig azonban valószínűleg nem kell elmenni az új alkotmánnyal. Kiemelte: Nyugaton 1945 után a királyságok maradtak, csak a keleti blokkban törölték el az államformát, s lett köztársaság. Bulgáriában, Romániában, Görögországban alig egy évszázados volt a királyság története, nálunk viszont ezer esztendőn át ez a forma adta a nemzet életének kereteit.

"Remélem a Fidesz most végleg szétzúzta a baloldalt"

A volt kormányfő az interjúban felvetette, hogy 15-20 évig egyetlen, közös történelemkönyvet kellene bevezetni Magyarországon "a sok fércmű helyett"; kényszerhelyzettel magyarázza az Antall-kormány idején lebonyolított privatizációkat és úgy fogalmaz: remélem, a Fidesz most nemcsak megnyerte a választásokat, hanem tényleg szétzúzta a baloldalt.

Aktualitás: (1/5)
Értékelés: (0/5)

Szólj hozzá!

Címkék: fidesz rendszerváltás alkotmány