Első keresztény királyunk emlékére

Körmenetből nemzeti ünnep

  A Szent Istvánra való emlékezésnek ezeréves hagyománya van. Augusztus 20-a mint nemzeti ünnep azonban rövid múltra tekint vissza. Az államalapítás ünnepe a körmenetből nőtte ki magát a XX. században.

  A középkorban az egész Kárpát-medencében élt Szent István kultusza, ami a török hódoltság alatt eltűnt. A kultusz fontos eleme volt a búcsújárás és az Aranybullában (1222) is meghatározott "szent király ünnepe", amit Székesfehérváron tartottak, igaz, kezdetben nem augusztus 20-án. A katolikus ünnep következő fejezete Mária Terézia korához kötődik, amikor uralkodói közbenjárással 1771-ben Raguzából (ma Dubrovnik, Horvátország) Bécsbe, majd Budára került a Szent Jobb ereklye. A királynő rendelete értelmében az időközben elpusztult Zsigmond-kápolnában őrzött ereklyét évente hat alkalommal lehetett közszemlére állítani. köztük augusztus 20-án. Rendelete egyben nemzeti ünnepnek minősítette Szent István napját. Az intézkedés ellenére az ünnep nem vált rögtön az ország egységét kifejező szimbólummá, ennek alapjait csak az 1818-ban először megtartott körmenet fektette le. A körmenetnek egészen a második világháború végéig a budai vár adott otthont, nem pedig a pesti belváros, ahogyan napjainkban.
  A szokás történetében az 1848-49-es szabadságharc után több mint tíz éves kényszerszünet következett be, mivel a Bach-korszak betiltotta. Az enyhülés vetett véget a tilalomnak 1860-ban. Ezután augusztus 20-a egyre népszerűbbé vált, a körmenetet országos érdeklődés kísérte.
  A francia forradalom mintájára a XIX. század végén igény merült fel egy magyar nemzeti ünnep megalkotására is. Hosszas parlamenti vita indult, ami március 15. és augusztus 20. körül forgott. Az utóbbi ellenzői az esemény katolikus jellege miatt alkalmatlannak találták a soknemzetiségű és vegyes felekezetű ország egységének kifejezésére. Végül 1891-ben mégiscsak nyertesként került ki augusztus 20-a, amit munkaszüneti napnak minősítettek.
  A körmenet a XX. század második felében tabu volt, 1898-ben rendezték meg a Bazilikánál az "elsőt".
  A választások után összeült parlament szmebekerült azzal a dilemmával, hogy három nemzeti ünnepünk van, március 15., augusztus 20. és október 23., viszont csak egy lehet hivatalos állami ünnep. A történelem ismétli önmagát, mert a választás, akárcsak száz évvel azelőtt, ismét augusztus 20-ra esett.

A cikkhez tartozó képek.

Forrás: Mai Belváros